Faluról származom, de az iskola után a városba mentem tanulni, és ott is maradtam. Még az esküvő előtt a szüleim vettek nekem egy egyszobás lakást, ahol most is élünk. Eleinte örültünk, hogy van egy saját lakásunk, de most két gyerekkel egy szobában vagyunk összezsúfolva.
A szüleim és a férjem szülei megértik ezt. Csak az enyémek már megtették, amit tudtak – vettek nekem egy lakást, de az anyósom nem akar segíteni. Ő egyedül él egy tágas egyszobás lakásban, és az anyja, a férjem nagymamája is egyedül él ugyanabban a lakásban.
Logikus lett volna, ha összeköltöznek és együtt laknak, akkor az egyik lakás kiürült volna, és megoldottuk volna a lakáskérdésünket. A minap a férjem édesanyja az 55. születésnapját ünnepelte.
Nem jöttünk üres kézzel – egy új mosógépet adtunk neki, amire már régóta vágyott. Reméltük, hogy végre megajándékoz minket a régóta várt ajándékkal. De az anyós hallgatott; akkor a férjem kezdte először a beszélgetést. Azt javasolta, hogy anyám vigye el a nagymamámat, és adja nekünk a lakását.Megígértük, hogy az egyszobás lakásunk bérleti díjából először maguknak vehetik el a pénzt. Az anyós határozott elutasítással válaszolt, mondván, hogy ő nyugodtan akar élni öregkorában. nem akar alkalmazkodni az anyjához (a nagymama most 78 éves).
Anyósom azt mondta, hogy ha nagy lakást akarunk, akkor eladjuk a mi lakásunkat és a nagymamáét, veszünk egy háromszobás lakást, és beköltöztetjük őt. Ez a lehetőség számomra két okból sem jön szóba:
Nem akarom eladni a lakásomat, mert akkor közös lakássá válna, és nem akarok a férjem nagymamájával lakni, amikor neki van egy lánya. Miért ne élhetnénk együtt? Hiszen anya és lánya! Mik ezek a furcsa emberek?
A szüleim egész életükben a faluban éltek az apám édesanyjával. Minden megtörtént, de a szüleim soha nem panaszkodtak, a nagymamám is sokat segített a háztartásban, harmóniában éltek.
Az is meglepett, hogy anyósom azt mondta nekem és a férjemnek, hogy ha már nem tud egyedül élni, akkor hozzánk költözik, és mi béreljük a lakást.
Így most az anyós magának fog élni, és akkor majd én befogadom és gondoskodom róla. Félek, hogy egyszer így lesz, mert a férje semmilyen körülmények között nem fogja elhagyni. Egyébként a nagymama sem akar velünk és az anyósával élni.
Vannak ilyen rokonaink. Mert a lakáskérdésünk megoldása nem egyértelmű.
