Huszonkilenc évvel ezelőtt, december 2-án történt Magyarország egyik legsúlyosabb vasúti tragédiája: Szajolnál kisiklott egy vonat második kocsija, majd a szerelvény az állomás épületébe rohant. A balesetben összesen 31-en haltak meg, 51-en pedig megsérültek. Mészáros János, a Szoljon.hu és az Új Néplap fotóriportere elsők közt ért a helyszínre.
Sok diák utazott a vonaton
Hatalmas volt a zsúfoltság a Nyíregyházáról Budapestre közlekedő gyorsvonaton 1994. december 2-án, a péntek délutáni csúcsidőben. Sok nyíregyházi és debreceni diákok, valamint ingázó dolgozók utaztak haza a hétvégére. A szajoli állomáson is sokan várakoztak egyéb vonatokra, mert ez a gyors a Szolnoktól tíz kilométerre fekvő nagyközségben a menetrend szerint nem áll meg. Át kellett volna süvítenie rajta a kettes vágányon. Igyekezett is 112 km/órás sebességgel. Szabad jelzést kapott az áthaladáshoz, 120 km/óra volt a megengedett sebesség az egyenes pályán.
Kisiklottak a vagonok
Csakhogy a váltó nem egyenesben állt, hanem átvezetett a kettes vágányról az egyesre. A vágányváltás viszont csak harmadakkora, maximum 40 km/órás sebességgel lett volna biztonságos. A mozdonyt és az első vagont a lendület átvitte a váltón, a többit nem. A vagonok kisiklottak, iszonyatos erővel becsapódtak az állomás épületeibe, leszakították a felső vezetékeket.
31-en haltak meg
Lerombolták egy vasutas szolgálati lakásokból álló kétemeletes lakóház földszintjét úgy, hogy a házat nem is lehetett megmenteni, annak a helyén áll most a baleset emlékműve. Az otthon tartózkodókra rászakadt a ház. Egy másik vagon letarolta a peront, ott szinte mindenki meghalt. A harmadik belevágódott a restibe. A helyszínen 27-en, a kórházban még 4-en haltak meg. A sebesültek száma 51 volt. Sokkal többen is meghalhattak volna, ha nem lett volna valamiért zárva a resti akkor, amikor a legnagyobb forgalmat bonyolíthatta volna le. Öt totálkáros vagont veszített a MÁV.
Szörnyű látvány volt
„Az állomásépület sínek felőli oldalára kiérve tárult elém a szörnyű látvány, az összeroncsolódott vagonok és a félig összedőlt épület. A sötétben alig lehetett látni, elemlámpák fényei villództak, a roncsokba szorult, jajveszékelő utasok várták, hogy kimentsék őket” – mondta Mészáros János, a Szoljon.hu és az Új Néplap fotóriportere, aki az elsők közt ért a helyszínre.
Szörnyű dolgok látszottak a fotókon
„Saját magam hívtam elő a negatívokat és nagyítottam a képeket, addigra tudatosult bennem, hogy mekkora katasztrófa történt valójában. Remegő kézzel gyorsan végeztem a laborálással, a nagyításokon láttam először roncsba szorult elhunytakat, a földön heverő leszakadt végtagot és rengeteg roncsot” – mondta komoran Mészáros János.
Egy teremben őrizték a halottakat
Egyre többen mentek segíteni, katonák, rendőrök, vasutasok és önkéntesek. A lehetőségekhez képest körbejártam a helyszínt, ahol sok ismerős mentős, katona, rendőr és önkéntes segédkezett. „Az állomás egyik zárt termébe vitték az elhunytakat. Emlékszem, azt a termet nagyon szigorúan őriztek”.
A vonat becsapódott egy épületbe
Körbe zárták a helyszínt
A katonák és rendőrök körbe zárták az állomást és környékét, ahol egyre több hozzátartozó és kíváncsiskodó jelent meg. A kordonon belül folyamatosan vizsgálták át a roncsokat és az összedőlt épületeket, hogy túlélők után kutassanak. A törmelékek közt felvillanó lámpák fénye mutatta, hold dolgoznak éppen a mentőcsapatok.
Tömeges véradás indult
A sérülteket főleg a megyei kórházba szállították, ahol már felkészültek a fogadásukra. Sok orvos és ápoló önként ment be segíteni a hír hallatán. Tömegek keresték fel a véradó állomást, hogy segíteni tudjanak a sérülteken és műtétre szorulókon.
Többen hibáztak
A későbbi vizsgálat szerint a baleset oka egyértelműen emberi mulasztás volt. 15 perccel a Nyíregyházáról Budapestre tartó gyorsvonat előtt szabálytalan tolatást végeztek a szajoli állomás első vágányán. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót, de ezt senki nem vette észre. A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett kb. 110 kilométeres sebességgel érkezett. A mozdony és az első kocsi kitért, de a szerelvény többi része már kisiklott. A váltó legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható kitérő irányban.
Hárman kerültek börtönbe
A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek – összesen 96 esetben – fizetett kártérítést. Az esetenkénti összeg 20 ezer forinttól 6 millióig terjedt.
Elnöki kegyelem
Göncz Árpád köztársasági elnök elnöki kegyelemben részesítette az 5 és fél évre ítélt válltókezelőt, akinek nem kellett letöltenie teljes büntetését.