Egy lengyel fórumon a V4-ekről azt mondta, természetes, hogy vannak hullámvölgyek a kapcsolatban.
Tisztességtelen dolog oroszbarátsággal vádolni Magyarországot, hazánkat senki nem oktathatja ki a történelemről, a szabadságról, a magyarok pontosan tudják, hogy milyen elnyomás alatt élni, szemben azokkal, akik ezt nem tapasztalták meg – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a lengyelországi Karpaczban, az MTI írása szerint anélkül, hogy szóba hozta volna az 56-os forradalmat fasisztának bélyegző orosz tankönyv ügyét.
Szijjártó a tudósítás szerint a Karpaczi Gazdasági Fórumon a visegrádi együttműködés jövőjéről szóló beszélgetésen sérelmezte, hogy hazánkat egyesek oroszpártisággal, Putyin-barátsággal vádolják, és leszögezte, hogy a percepció nem mindig egyenlő a valósággal, de ezt szerinte Lengyelországban nem kell magyarázni. Magyarországnak meg kellett harcolnia a szabadságért, miközben senki nem segített 1956-ban, annak ellenére sem, hogy a Szabad Európa Rádió bemondta, hogy érkezik az amerikai támogatás – mutatott rá. A külügyminiszter szerint azok próbálják ma kioktatni Magyarországot a történelemről, a szabadságról, a Szovjetunió, a kommunisták elnyomásáról, akik ezt nem tapasztalták meg.
Úgy ítéli meg, hogy tisztességtelen dolog Magyarországot oroszbarátsággal vádolni, ugyanis a fizikai valóság, a meglévő infrastruktúra határozza meg az energiaellátást, s az Európai Unió nem tesz semmit az alternatív szállítási útvonalak fejlesztése érdekében.
„Ha kizárjuk az orosz földgázt, akkor mi lesz holnap? Ki fogja elmagyarázni a magyaroknak, hogy nincsen fűtés? (…) Ha elállunk a paksi bővítési szerződéstől, akkor hogyan fogjuk kiváltani azt ugyanilyen áron és menetrenddel?” – tette fel a kérdést.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a V4 továbbra is a magyar külpolitikai stratégia fókuszában van, ugyanis a nehézségek közepette a közép-európai államok eredményesebbek lehetnek, ha egyesítik erőiket, mint külön-külön. Kiemelte, hogy az elmúlt években a visegrádi együttműködés olyan eredményeket ért el, amelyek nem csak a résztvevő felek, hanem egész Európa érdekét szolgálták. Példaként említette azt, hogy ha Magyarország Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt nem lépett volna fel a kötelező európai uniós migránskvóták ellen, akkor most a kontinens tele lenne elosztásra váró illegális bevándorlókkal.
A miniszter kiemelte, hogy mivel négy szuverén országról van szó, így soha nem lesz száz százalékos az egyetértés, és természetes, hogy vannak hullámvölgyek a kapcsolatban az egyes ügyekben meglévő nézetkülönbségek miatt, viszont a felek mindig képesek voltak ezeket külön kezelni az együttműködés többi területétől, amelyekben indokolt a közös fellépés.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország jelentős támogatást nyújt Ukrajnának hosszú évek óta, a kormány részt vesz számos iskola, kórház, kulturális és szociális intézmény működtetésének finanszírozásában, és ezt folytatni is kívánja. Illetve a magyar állam felajánlotta, hogy az újjáépítésben is szerepet vállal, amint ezt a biztonsági helyzet lehetővé teszi. Ezzel kapcsolatban Viktor Mikita kárpátaljai kormányzót méltatta, akinek – mint mondta – a kormány kész továbbra is megadni minden támogatást a nehézségek enyhítésében. Emellett arra is emlékeztetett, hogy több mint ötezer ukrán gyermek tanul jelenleg magyar iskolákban és óvodákban.
