Az európai politikai légkör megrendült, miután az amerikai alelnök, JD Vance Budapesten tartott heves hangvételű beszédet, amelyben közvetlen és ellentmondásos vádakat fogalmazott meg az Európai Unió ellen.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett felszólalva Vance beszédét a nemzeti szuverenitás védelmének szentelte, és arra figyelmeztetett, hogy az uniós intézmények túllépik a hatáskörüket a tagállamok belügyeiben.
Beszédének középpontjában az a vád állt, hogy Brüsszel szándékosan aláássa Magyarország gazdaságát. Azzal érvelt, hogy az uniós politikai döntések hozzájárultak az energiaárak emelkedéséhez és a gazdasági nyomás fokozódásához Magyarországon, különösen Orbán vezetése alatt.
Vance az EU tisztviselőit politikai beavatkozással is vádolta, arra utalva, hogy a Brüsszelből hozott intézkedések közvetett befolyást gyakorolnak a tagállamok demokratikus folyamataira. Kifejezetten bírálta azt, amit az információáramlást és a nyilvános vitát formáló külső nyomásként írt le.
Beszédének egyik fő vitapontja az volt, hogy az EU vezetése, köztük Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állítólag célba vette a magyar politikát. Vance azt állította, hogy ezek a feszültségek a migráció, az energiapolitika és a nemzeti autonómia kérdésében fennálló ideológiai nézeteltérésekből fakadnak.