Vastag Csaba és Evelin a lakodalmukról: „Átengedtem magam az érzésnek, hogy igen, megtörtént, egyek lettünk” – exkluzív fotókkal

Az esküvői szertartásáról nemrég mi is írtunk, most pedig következzen a hajnalig tartó vigadalomról a beszámoló!

Bensőséges, médiafelhajtástól és sztárfellépőktől mentes esküvőt szeretett volna Vastag Csaba és felesége. Így is lett! A könnyeikkel küszködve esküdtek meg, és az elmondásuk szerint aligha lehetett volna meghatóbb a szertartás. De amint túl voltak a fogadalomtételen, és az anyakönyvvezető hivatalosan is házastársaknak nyilvánította őket, önfeledt nevetésben törtek ki.

„Nem tudom, voltam-e valaha annyira boldog és felszabadult, mint abban a pillanatban, amikor Csaba a férjem lett. Hallottam, láttam, hogy a násznép ujjongva tapsol és sikoltozik, ami csak tovább fokozta az örömömet – kezdi mosolyogva az újdonsült feleség. – A szertartások előtt még majd’ összeestem izgalmamban, de közben már nagyon élveztem, utána pedig teljesen átengedtem magam az érzésnek, hogy igen, megtörtént, egyek lettünk.”

„A szerevezés alatt mindvégig arra törekedtünk – ezért is kértünk segítséget egy profi esküvőszervezőtől –, hogy mire eljutunk a házasságkötésig, illetve a lagziig, ott már ne kelljen semmin sem görcsölnünk – folytatja Csaba.

– Sem azon, hogy időben tudunk-e kezdeni, mindenki megérkezett-e, vagy később, már az ünnepségen, hogy elég meleg-e a rántott hús, van-e a násznépnek mit innia. Szerettünk volna tiszta fejjel és nyitott szívvel jelen lenni, és csakis egymásra figyelni. És mivel ez így is alakult, a buli szinte már csak ráadás volt” – teszi hozzá mosolyogva.

Megtáncoltatták a két örömanyát

Rendhagyó módon a friss házasok nem egy nyitótánccal kezdtek. A násznép legnagyobb döbbenetére és örömére mikrofonnal a kezükben álltak ki a parkettre. „Evelin számomra olyan, mint egy hercegnő. A gyönyörű menyasszonyi ruhájában pont úgy is nézett ki, és mivel imádja a Disney-meséket, adta magát, hogy az Aladdinból az Egy új élmény című dalt énekeljük el közösen. Büszke vagyok rá, nagyon ügyes volt.”

„Hát azért kellett, hogy Csaba segítsen, hogy megtartson, pláne a magas hangoknál. Még soha nem énekeltem mások előtt, és nem is áll szándékomban énekesi babérokra törni, mégis rendkívül élveztem, hogy a férjemmel előadjuk a kedvenc dalunkat. A vendégek igencsak meglepődtek, de ahogy Csaba mondta, nyitótánca sokaknak lehet, ’nyitóduettje’ már keveseknek.

Végül a siker sem maradt el…” Az érzelmi hullámvasút igazán csak ezután kezdődött, amikor felcsendült Kovácsi Kati Úgy szeretném meghálálni című slágere, és a fiatalok táncra kérték a két örömanyát. „Szerettük volna kifejezni nekik a hálánkat, hiszen nélkülük sehol sem lennénk. Aranyosak, helyesek voltak, és nagyon örültek a boldogságunknak.”

Zenekar helyett DJ

Csabának mindössze egy kikötése volt a lagzit illetően, hogy ne legyenek sztárfellépők, illetve hogy ne legyen zenekar sem. „A feleségemmel közös duetten kívül nem énekeltem mást, a zenekarom sem zenélt, mi több, sem a Bódi család, sem egyetlen előadóművészettel foglalkozó vendégünk sem készült meglepetésdallal, méghozzá a mi kérésünkre nem.

Őket vendégként hívtuk el, akiknek azontúl, hogy esznek-isznak, jól érzik magukat, nincs más dolguk. Egy szuper DJ-t fogadtunk fel, aki a mulatós zenéktől kezdve a 80-as évek slágerein át egészen a mostani zenékig mindent játszott. Hogy mennyire jó hangulatot varázsolt, azt az is jól mutatja, hogy a násznépet le sem lehetett robbantani a parkettről. Ami személy szerint engem meglepett, hogy anyukám milyen jól táncol! Korábban soha nem láttam őt így bulizni, és hát nagyon tudja ropni” – nevet fel.

Ragaszkodtak a hagyományhoz

Noha volt menyasszonytánc, más hagyományhoz különösen nem ragaszkodtak. „Tradíciók helyett különböző játékokat találtunk ki – meséli lelkesen Evelin. – Például volt tombola. Mindenki kapott egy számot, amik közül sorsoltunk, a nyeremények pedig roppant kreatívak voltak. Volt, amin az állt: ’A tiszta autónak mindenki örül. Gratulálunk, a nyereményed, hogy lemoshatod az ifjú pár autóját’, vagy ’Gratulálunk, te is részt vehetsz a nászúton, az utazás napján kiviheted az ifjú párt a reptérre.’ Senki nem mondhatja, hogy nem voltunk elég ötletesek – kacag fel jóízűen. – Persze a menyasszonytánc nem maradhatott el – noha engem úgy kifárasztott, hogy alig kaptam levegőt. Csak jöttek és jöttek a rokonok, a barátok, volt, aki háromszor is sorban állt! Szórták rám a pénzt, én meg pörögtem-forogtam. De ha már hagyomány, volt menyecskeruhám is, meg éjfélkor töltött káposzta.”

„Ami egyébként Evelin édesanyjának receptje alapján készült – veti közbe Csaba. – Ez is egy olyan apró részlet volt, amitől csak még személyesebbé vált az esküvő. Bár ez a nap rólunk szólt, mi tényleg szerettük volna mások számára is felejthetetlenné tenni.

Az ételeknél is különösen ügyeltünk a különböző érzékenységekre. És pontosan tudjuk, hogy egy esküvőn az étel és a zene sokat nyom a latba, tehát arra nagy hangsúlyt fektettünk. No meg az italra is, ugyan mi Evelinnel szinte alig fogyasztottunk – teszi hozzá mosolyogva. – Még a készülődésnél kaptunk egy-egy pohár pezsgőt, amiből végül egyikünk sem ivott.

Nem szerettük volna, ha a fejünkbe száll, és akár csak egy kicsit is elhomályosítja a pillanatot. Aztán olyan este tizenegy körül töltötték ki az első gin-tonicomat, amibe belekortyoltam, majd ott is hagytam az asztalon.”

Újrarendelik az édességeket

Mint mesélik, az est egyik leglátványosabb része a torta „érkezése” volt, amit a plafonról engedtek le közéjük. „Gyönyörű volt a dekoráció, ami fehér és arany színekből állt. Készítettek nekünk egy óriási címert a kezdőbetűinkből. Mi több, az asztalunk egy tavirózsát szimbolizált, ugyanis én így hívom Csabát, ő engem meg katicabogárnak. Szóval minden részlet álomszép volt, mégis kiemelném a tortát. Ámuldoztunk, amikor leengedték közénk. Közben pedig sorra érkeztek tálcákon a sütik. Már csak azt sajnáljuk, hogy nem ettünk belőlük” – jegyzi meg nevetve.

„Különben sem ettünk sokat az este alatt. A tortából is csak egy falatot kóstoltunk – folytatja az énekes. – De ami késik, nem múlik, tervezem, hogy megkérem a cukrászt, állítson össze nekünk egy kisebb dobozzal azokból a sütikből, amiket az esküvőn felsorakoztatott. Jó lenne tudni, mit ettek a többiek…”

Nem akartak rongyrázást

A mulatság hajnalig tartott, a vendégek közül sokan addig maradtak, míg a pár fel nem állt az asztaltól. „Rettentő büszke vagyok a családomra, ugyanis ők bírták a legtovább – újságolja Evelin. – Látszott rajtuk, hogy már roppant fáradtak, de nem tágítottak mellőlünk. Hívtak másnap, mint sokan mások is, hogy mennyire jól érezték magukat, és hogy fantasztikus esküvőt hoztunk össze. Természetesen ez nem csak rajtunk múlt, volt segítségünk bőven.”

Csaba szerint ha nem fogadnak fel esküvőszervezőt, akkor egy mezőn tartották volna a lakodalmat, és papír pohárból itták volna a fröccsöt, a pezsgőt. „És ez nem vicc! Muszáj volt profikra bízni a szervezést még úgy is, hogy nem estünk túlzásba. Az esküvőnk nem a pénzről, a rongyrázásról szólt. Sőt volt, hogy azt kellett mondanunk, ez már nem fér bele.

Például nagyon hálásak voltunk a Fleur&Ballon Dekornak, akik engedtek az árból, így nem kis kedvezményt kaptunk tőlük. Tudni kell, hogy mi mindenért fizettünk, pusztán mert nem akartuk, hogy az esküvőnk egy promóciós rendezvény legyen… Viszont mivel egy ház árát sem szerettük volna elkölteni rá, mérlegeltünk.”

„Feleségem és férjem”

Mindketten vallják, minden úgy volt jó, ahogy volt, semmin sem változtatnának. Azt sajnálják csak, hogy túl hamar eltelt. „Mivel vasárnap tartottuk az esküvőt, hamar elért minket a hétfő. És hiába volt csak egynapos a lagzi, mégis annyira kiszakadtunk a valóságból, hogy furcsa volt ismét telefont venni a kezünkbe, meg e-mailekre válaszolgatni. Ettől még fürödtünk a boldogságban, és kiélvezzük, hogy sokat vagyunk kettesben a feleségemmel…

Egyébként fantasztikus kimondani, hogy a feleségem.”
„Csatlakozom! Én is imádom kimondani, hogy a férjem – ékeli közbe Evelin. – Én vagyok az a szerencsés nő, akit Vastag Csaba elvett – kacag fel jóízűen. – Viccet félretéve, tényleg az vagyok. Nála csodálatosabb társat el sem tudnék képzelni. És igen, várom már, hogy gyerekünk legyen, hogy lássam Csabát apaként.”

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *