Csak mert nem élsz párkapcsolatban, még nem jelenti azt, hogy az életed következésképpen rosszabb lenne. Sokan azt gondolják, hogy az egyedülálló emberek boldogtalanok, és folyamatosan arról álmodoznak, hogy rátalálnak az igazira.
Már gyerekkorunkban elhitették velünk, hogy egy tartós, erős párkapcsolat a kulcs a boldog élethez – különösen a nők számára. Ha pedig valaki, aki egyedül van, mégis boldognak mondja magát, arról vagy azt gondoljuk, hogy hazudik, vagy úgy ítéljük meg, hogy nem lehet túlságosan egészséges.
Valóban boldogtalanabbak azok az emberek, akik egyedülállók, mint azok, akik párkapcsolatban élnek? Bella de Paulo szociológus szerint ez az állítás nem több, mint illúzió.
4 sztereotípia, amiért a szociológus szerint az emberek félnek a magánytól
1. EZEK AZ EMBEREK NEM TALÁLJÁK MEG A PÁRJUKAT
Sokan úgy gondolják, hogy azoknak, akik egyedülállók, nincs magánéletük, és folyamatosan arról álmodnak, hogy rátalálnak a lelki társukra. A szociológiai kutatások szerint azonban azok az emberek, akik nem találták meg a párjukat, gyakran már túl vannak egy hosszú távú kapcsolaton, vagy házasságon, és egyszerűen nem voltak elégedettek azzal.
Érdekes módon az elvált férfiak nagyobb lelkesedést mutatnak az újraházasodás terén, mint a nők. Viszont azok a férfiak, akiknek nagyon jók a családi és baráti kapcsolataik, sokszor kezdettől fogva kevésbé vágynak a házasságra.
„Nem arról van szó, hogy csalódtunk volna a szerelemben, vagy arról, hogy félnénk a visszautasítástól. Ezeknek a sztereotípiáknak semmi közük nincs a dologhoz. Inkább arról van szó, hogy szeretünk egyedül lenni, és magunk eldönteni, mennyi kommunikációra van szükségünk” – mondja Bella de Paulo.
2. SZENVEDNEK A MAGÁNYTÓL
Az Egyesült Államokban elvégeztek egy tanulmányt, amiben arról kérdezték a résztvevőket, mennyire voltak boldogok egy 8 éves periódus alatt. Azok, akik egyedülállók voltak, majd házasságot kötöttek, nagyon boldogok voltak az esküvőt követő első évben.
De egy év elteltével a legtöbben ugyanúgy érezték magukat, mint a házasságkötésük előtt. Ez természetesen csak azokban az esetekben volt igaz, ahol a felek nem voltak éppen válófélben.
De azok, akiknek az elvárásait nem teljesítette a házas élet, nagyon boldogtalanok voltak. Miután azonban elváltak, és visszakapták a szabadságukat, újra jól érezték magukat a bőrükben.
3. A MAGÁNYOS EMBEREKNEK SOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁJA
Azok közül, akik nem éltek házasságban vagy tartós párkapcsolatban, a megkérdezettek 81,6%-a úgy gondolta, hogy az egészségi állapota jó vagy kitűnő. Ez az arány a házasságban vagy párkapcsolatban élők esetében is hasonló volt. Vagyis a házasságnak nincs semmilyen hatása az egészségre vagy az életkedvre.
Ezek szerint az elképzelés, miszerint a magányos emberek egészségtelenebbek, valójában téves.
4. AZ EGYEDÜLÁLLÓ EMBEREK ÖNZŐK
Ez egy másik gyakori sztereotípia. Ha egyedül élsz, valami baj van a jellemeddel, és a magányosan töltött évek egoistává tettek. E sztereotípia értelmében a házasok megbízható barátnak, figyelmes rokonnak és felelősségteljes alkalmazottnak gondolják magukat, míg a szingliket önzőnek és maguknak valónak tartják. A kutatások azonban kimutatták, hogy az egyedülálló emberek sokszor jobban odafigyelnek a szüleikre, és szorosabb kapcsolatot ápolnak a testvéreikkel.
A tanulmányok szerint az egyedülálló emberek gyakrabban sietnek barátaik és ismerőseik segítségére is. Vagyis, míg a házas emberek általában a házasságukra és a gyerekeikre irányítják a figyelmüket, az egyedülállók nyitottabbak a világ és más emberek felé.
Az, hogy valaki párkapcsolatban vagy egyedül szeretne élni, végső soron személyes választás kérdése. Az egyedüllét csak akkor negatívum egy ember életében, ha az illető párkapcsolatra vágyik, de nem találja meg azt a személyt, akit igazán tudna szeretni. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az egyedülálló ember valóban magányos, depressziós, irigyli azokat, akik kapcsolatban élnek, és alacsony önbecsüléssel rendelkezik.
Bár alapvetően arra lettünk teremtve, hogy növekedjünk és sokasodjunk, nem mindenkinek ugyanolyan fontos az életnek ez az aspektusa, és egyesek valóban boldogabbak lehetnek egyedül, mint egy másik ember mellett.
Minden embernek joga van úgy élni az életét, ahogy szeretné, és nem kell emiatt kevesebbnek éreznie magát másoknál. Ezért azok, akik szívesebben választják az egyedüllétet, minden további nélkül élvezhetik az általuk választott szabadságot, és mindazt, amit ez az élet nyújthat nekik.
