Gáspár Győző: „A zárt osztályon is jobban érzem magam, mint a ’való világban’!”

Egykor az egész ország követte a mindennapjait, ám hiába nézték, mégsem látták az emberek Gáspár Győző igazi arcát. Most kendőzetlen őszinteséggel rántotta le a leplet a szomorú valóságról.

A Gáspár család feje hosszú évek óta szenved súlyos pánikbetegségben, amely az utóbbi években olyannyira eluralkodott rajta, hogy úgy döntött, bevonul a pszichiátriára. A zárt osztályon eltöltött két hónap sok mindenre ráébresztette a családapát, például, hogy „odabent” sokkal nagyobb biztonságban van, mint kint, az emberek között.

„Tizenhárom éve vagyok pánikbeteg, két hónapot töltöttem zárt osztályon, de a koronavírus-járvány miatt egy időre bezárták az intézményt, úgyhogy tavaly novemberben haza kellett jönnöm. Most, hogy újra kinyitott az gyógyintézet, ismét bevonulok, és nagyon remélem, hogy minél több időt tölthetek odabent. Legalább egy hónapra vagy kettőre tervezek, mert ott nagyon sokat tanultam önmagamról” – vallotta be a story.hu-nak Gáspár Győző.

A Romantic egykori frontembere jól tudja, hogy a zárt osztályon igen súlyos eseteket kezelnek, őt mégsem frusztrálja, hogy betegekkel kell együtt élnie. Sőt! „Teljesen el vagyok zárva, senkivel nem léphetek kapcsolatba, a családommal sem. Reggeltől estig különböző foglalkozások vannak, pszichoterápia, dráma, kutyaterápia és miegymás.

Durván hangzik, de a legszomorúbb az egészben, hogy még a zárt osztályon, beteg emberek, alkoholisták, drogfüggők között is jobban érzem magam, mint a ’való világban’. Bent megnyugvásra találok, kint pedig csupán önmagam árnyéka vagyok. Amióta kijöttem, egyre rosszabb az állapotom, de aki nem pánikbeteg, el sem tudja képzelni, hogy milyen lehet ez.”

A gyötrelmes betegség azonban nemcsak Győzike lelkivilágát, hanem családja, felesége, Bea asszony és gyermekeik, Evelin és Virág életét is alaposan felforgatta. „A családom már egészen jól tudja kezelni a betegségemet, csak akkor van probléma, ha elmegyünk valahova, és rám törnek a rohamok. Olyankor felborul a rend, és indulás haza. Persze lehet engem támadni, gyűlölködni, pocskondiázni, de ez az én harcom, amivel nekem kell megküzdenem.

Épp elég erő ezzel nap mint nap megbirkózni, nemhogy még az emberekkel, a kommentelőkkel csatározni, akik állandóan fröcsögnek. Az ember egy külön állatfaj, nem is gondolnak bele, hogy mi kárt okoznak a lelkemben, az életemben. Merthogy nekik köszönhető, hogy idejutottam. Nem a fellépések, az éneklés, a munka, a forgatások tettek tönkre, hanem a sok undorító ember, akik úgy formálnak rólam véleményt, hogy nem is ismernek. Hát tessék, most örülhetnek, elérték a céljukat: tönkretettek!”

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *