Csordulásig megtelt csütörtök kora délután a szegedi Dugonics tér – nem véletlenül. Karikó Katalin először látogatott el Szegedre és az Alma materébe azóta, hogy október elején kiderült: az mRNS-alapú vakcina feltalálójaként a magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
A világhírű magyar tudóst a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektori épülete előtt köszöntötte Botka László, Szeged polgármestere, Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Rovó László, az SZTE rektora, valamint Fendler Judit, az egyetem kancellára és Salgó László, a vármegye főispánja.
A hivatalos köszöntés és az egyetem ünnepi ülése után a tudós az SZTE rektori épületének dísztermében tartott sajtónyilvános beszélgetést.
Szokatlan figyelem
„Nincs még abban gyakorlatom, hogy ekkora figyelem hárul rám. Ez az első Nobel-díjam” – jegyezte meg szerénykedve Karikó Katalin azon kérdésre reagálva, hogy miként kezeli a felé irányuló óriási érdeklődést. „A férjemnek csak az volt a kérése, hogy amikor este hazaér, be tudjon állni a stáboktól a ház előtti feljáróra az autójával” – árulta el Karikó. Mint mondta, az is előfordult már, hogy az egyik japán televíziós csatorna stábja kora hajnalban kopogott be hozzájuk.
„Örülök a hatalmas érdeklődésnek. Általában a filmsztárok és a sportolók kapnak akkora figyelmet, mint most a tudomány. Ez nagyon fontos pillanat” – jegyezte meg Karikó. Mint mondta, ennek köszönhetően közösen dolgozhat a sajtó munkatársaival azon, hogy az emberek jobban megértsék a tudományt, tiszteljék az orvosokat és a tudósokat.
A kérdésre, miszerint mire költi a Nobel-díjjal együtt járó jutalmat úgy válaszolt, egyelőre még nem találta ki. „Nincsenek ékszereim, nincs egy olyan költséges hobbim, mint például a lovaglás.
Jachtom sincs, és nem is lesz soha
– hangsúlyozta Karikó.
Szegeden is készülhetett volna vakcina
A Nobel-díjas tudós arról is beszélt, nem azért hagyta el Magyarországot, mert soha nem akart visszajönni – azért adta el mindenét, hogy megvehesse a repülőjegyét, és ki tudjon jutni külföldre. Ettől függetlenül úgy érzi, mindig is a szíve csücske marad Szeged, ahol nemcsak a diplomáját szerezte meg, de az őt mindenben támogató férjét is megismerhette.
A hvg.hu kérdésére, miszerint lenne-e ma mRNS-alapú koronavírus elleni védőoltás, ha nem hagyja el Szegedet, úgy válaszolt, ez egyáltalán nincs kizárva. „Minden, amit felfedeznek, előbb-utóbb más is felfedezné. Valószínűleg így lett volna az mRNS-vakcinával is, legfeljebb csak később készült volna el. De az is lehet, hogy itt, Szegeden fejlesztettük volna ki jóval hamarabb, mint ahogy kirobbant a mostani pandémia. Talán már az AIDS elleni védőoltás is elkészülhetett volna” – mondta Karikó.
Az oltásellenes hangokon viszont őszintén meglepődött.
Alternatív csodaszerek és a röntgenálló bugyi
„Gyerekkoromban annak örültünk, ha volt oltóanyag és be tudták azt adni nekünk. Persze kicsit kellemetlen, amikor az embert megszúrják, de ez minden” – hangsúlyozta a tudós. Szerinte az oltásellenes és az áltudományos mozgalmakat egyértelműen az ismerethiány fűti.
„A szakértők épp el voltak havazva amiatt, hogy előállítsák a koronavírus elleni védőoltást, ezért az emberek nem kaptak választ a kérdéseikre. Emiatt azok kezdtek el magyarázni, akik a Facebookon tanulták az immunológiát” – mondta Karikó Katalin.
Szerinte a tudománynak van egy korrekciója, aminek köszönhetően mindig kiderül az igazság, még akkor is, amikor a tudósoknak még nincs kész válaszuk valamire. Emiatt nagyon fontos, hogy higgyenek az emberek a tudósoknak és a tudománynak, mert végül mindig nekik lesz igaza.
„Akik arról beszélnek, hogy valójában nem volt járvány, mert egy kis köhögésen kívül semmi bajuk sem volt, azért mondhatják el ezt, mert el tudják mondani. Azokat ugyanis már nem lehet megkérdezni arról, hogy milyen is volt a fertőzés, akik a temetőben fekszenek, mert kevésbé voltak szerencsések” – válaszolta a hvg.hu-nak a Nobel-díjas tudós.
Megjegyezte: azok, akik kétségbe vonták a vakcinák hatékonyságát, azért tették, mert pénzt akartak keresni az általuk hatékonynak mondott, de hatástalan alternatív szerekkel.
„100 évvel ezelőtt, amikor feltalálták a röntgent, sokan féltek tőle, mert átvilágította az embert. Már lobbizni kezdtek azért, hogy a színházi kukkereket ne szereljék fel vele, mert akkor át lehet vele látni a ruhán. Azt már senki nem tette hozzá, hogy egyébként a bőrön és a húson is, így nem pucér embert lehetne vele látni, csak csontvázat. Ezt a féligazságot meglovagolva kezdtek el röntgenálló bugyikat árulni” – vont párhuzamot Karikó Katalin a jelenkor és a múlt között.
Nem hajtotta a Nobel-díj
A kérdésre, hogy vajon milyen motivációt lehet találni azután, hogy valaki elnyeri a legrangosabb tudományos elismerést, Karikó úgy válaszolt: valójában sosem az volt a célja, hogy elnyerje a Nobel-díjat.
„Ha ez a cél lebegett volna a szemem előtt, akkor valószínűleg nem is az mRNS-sel foglalkoztam volna, hanem áttértem volna valamilyen más területre” – válaszolta az elhangzó kérdésre Karikó.
Szerinte a legfontosabb, hogy ne másokkal foglalkozzunk, hanem azzal, hogy milyen feladatot kell elvégeznünk, mert egyedül csak erre van ráhatásunk. „Amikor egy pályázatomat elutasították, kirúgtak vagy lefokoztak, mindig azon gondolkodtam, hogyan tudom legközelebb jobban megírni a pályázatot, vagy miként tudok még jobb helyen dolgozni. Erre fókuszáltam, mert csak erre volt ráhatásom” – fogalmazta meg üzenetét Karikó Katalin.
